Nagy-nagy izgalmak után eljött a nagy nap. Korán reggel fodrász, csodás kontyok. A menyasszonynak virággal, gyönggyel díszítve. Olyan lett mint a festményeken Sisi, csodaszépen kivirult.
Utána lázas készülődés, megérkezet a sminkes. Terven felüli munkát végzett, a fényképeken teljesen természetesnek látszott minden, csak utána kellet a vakolatból kicsit lesimogatni.
Idő előtt negyed órával megérkeztek a leány kikérők. Nagy hanggal, viccesen. Nagyon profik voltak. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire jók lesznek. Először mindenkit rájuk próbáltunk sózni, de végül csak megérkezett a menyasszony.
A vőfély egy megható levelet olvasott fel, amit a lányom keze írt. Még szerencse, hogy figyelmeztettek, hogy vigyek magammal zsepit. Rendesen meghatódtam. Arra gondoltam, hogy milyen lenne, ha az anyu is ott lehetett volna. Az ő imádott unokájának az esküvőjén....Istenem, de kegyetlen a sors.
Villámgyors elpakolás után megindul az autó folyam.
Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem ilyen szépen megszervezett polgári szertartást még nem is láttam.
A végén a vőlegény féltérdre ereszkedett, elcsukló hangon verset szavalva húzta fela  gyűrűt.
Szem nem maradt szárazon. Legédesebbek a koszorús lányok voltak, úgy bömböltek mind a hárman, hogy öröm volt nézni.
Na mikor már a fényképeszkedésen is túljutottunk, akkor megindult a dudáló, kb 30 autós kocsi sor. Nem mindenki volt toleráns az utakon, de minket nem zavart egyáltalán.

Mikor megérkeztünk a vacsora helyszínére mindenki megkönnyebbülten dobta be az első felesét, majd elkísérte egy másodikkal.
Olyan hangulat volt az étteremben, hogy  a leves után már mindenki táncolt, az énekesünk körbevonatoztatta Demjén Rózsis hangulatban a népet. Szegény pincérek nem győztek kilavírozni a salátás tálakkal.
A lányom most is bebizonyította, hogy szuper csajszi. Vejemről tudtam, hogy belevaló, de amit ketten műveltek, az fergeteges volt. Bejelentettek egy megkésett nyitótáncot a desszert tájékán. Lassú andalító dalra elkezdtek táncolni, csak azt nem értettem, hogy miért kellett előtte mindenkinek leülni.
Pár perc után mindenre fény derült. Bedübörgött a kemény rock. és az én szelíd kislányom olyan táncot produkált, hogy szemem szám tátva maradt. Több számot összevágtak, a vőlegény még az asztalon is táncolta Hair legendás dalára, egyszerűen sikítva tombolt a násznép. Döbbenetes sikerük volt. Olyan véleménye volt még a zenekar vezetőjének is, hogy ilyet ő még nem látott, amikor az ifjú pár szórakoztassa a násznépet. Hát le a kalappal előttük.
Én sokmindentől féltem, hogy nem fog úgy elsülni ahogy kelle, de minden a helyén volt, és akár holnap újra kezdeném, annyira jól éreztem  magam, és a visszajelzések is hasonlóak voltak.
Reggel 8-ra értünk haza. Azóta sem igen tudom kipihenni a fáradalmakat, de bizony isten minden pénzt megért a buli.